Amikor elhagyott, azt hittem meghalok, jaj, úgy fájt.
Kerestem szüntelen, vajon hol lelhetem őt?
Kicsike állomás, ő az egy villanás, jegyet vált,
vissza se nézett, eltűnt a szemem elől.

Ajjaj, fekete vonat,
elvitted a páromat,
ennyit ér a szerelem,
porig ég, csak a füstje marad.

Tudtam hogy vége lesz, néha az ember ezt megérzi,
biztatom csak magam, nagy dolog, majd találsz mást.
Annyi a baj úgyis, minek még ezzel is tetézni,
de könnyű azt mondani, hogy ne lássuk egymást.

Ajjaj, fekete vonat,
elvitted a páromat,
ennyit ér a szerelem,
porig ég, csak a füstje marad.

Üres az állomás, vonatát senki más nem várja.
Együtt volt szép a nyár, gondolatom csak ott jár.
Ám aki nem szeret, de a szerelmemet elvárja,
semmit sem érdemel, az nem érdekel már.

Ajjaj, fekete vonat,
elvitted a páromat,
ennyit ér a szerelem,
porig ég, csak a füstje marad.

Ajjaj, fekete vonat,
elvitted a páromat,
jön majd újabb szerelem,
de a nóta a régi marad.

de a nóta a régi marad,
de a nóta a régi marad,
de a nóta a régi marad.


XxXxXxX